Radnó György

Magyar vagyok

Most még a sziklák harangoznak neked,
az idő harangnyelve okoz repedéseket,
apró szilánkok a szavak, szikár szólamok,
embernek születtem, és magyar vagyok.

A hegycsúcsok sípjai adják dallamát,
őserő erdői lengik csárdás táncát,
földanyám ölel, s dob szerelmes csókot,
embernek születtem, és Magyar vagyok.

Kedvünk nem szegi düledező palotánk,
lelkünk repedt falát tömi hű hahotánk,
így mulat a koldus s vág hozzá arcot,
embernek születtem, és MAgyar vagyok.

Testünk része kő kéksége hideg hazánk,
a láb megfagy a test küzd s a fej magyaráz,
dologra képtelenné tett robot csacsog,
embernek születtem, és MAGYar vagyok.

Földből vajúdó visszhang a fukar falánk,
visz vándor hírt: Csóró cseléd volt apánk!
Nem a zsebét zsarolták s nem lőtt bakot,
embernek születtem, és MAGYAr vagyok.

Hegyekre vágyók taposnak síró sárba,
nemzetekre fogják, hogy nem jut másra,
a ma, már múltunkért is miszlikbe szabott,
embernek születtem, és MAGYAR vagyok.
_______________
2012 november

Képtalálatok a következőre: magyar vagyok radnó györgy

Vélemény, hozzászólás?