Karma kánon

 

Gejzírből tört előre csöpped,
Magasság szédített ott fenn,
aláhullva a fészekre talál,
mint a szárnya szegett madár.

hol tisztaság egy vonzó verkli
(dala száll, örök itt a semmi),
hogy visszhangra találjon
süket fülekben, kósza árnyon,

régi dal, csendje szeretet,
magasságokat és mélységeket,
tisztán szólva szórja szét,
tisztítva lelket, esett elmét.

Most itt a színes őszök ősze,
nyári meleg, fény, lelkek őre,
maradsz mindig az örök víz,
vagy lobbanó, lopott tiara dísz.

Csendes szavak szívet szúrnak
értő oltalma, bátra’ a szónak,
míg nem hallod, csak a bánatot,
sorsod papol s karma a kánonod.

 

lelek.jpg

Vélemény, hozzászólás?