A klímatika

Ez a világ lesz sírunk,
bolygónk koporsónk
a hamu lassan betakar
és villámok a virágok
az eső cseppek verik
a szöget fedelünkbe
testünk kín-pózban lassan
hevül gyors kihűlésre
senki aki egyenesítse
különbözött életünk
elmúlásunk egységesítve
égbolt marad sírkövünk.