Vers

Esőszoba

Esőszobában kezemben
körbefont ujjal andalog a réz
csendben csorog a perc
tiszta ajkak sóhaja vezet
árnyék emlékeket s zajokat
vörösen ékesíti az élvezet
cseppenti múló emlékeit
már rég nem kopog
dikón kéjes köszönet sem
csak nyújtom ujjak játékát
egykedv emléket ájtatos árnyékot
játszik színeket mert minden
szebb mikor minden tilos
fogom a kinyíló rózsa-likjai
sötétbe zártan figyelnek
a cső-lelkek mikor folyik
itt én vezethetek ha hűs
lenne nyitok rá meleget ha
túl meleg csak felszisszenek.

 

2013. augusztus 13.

Total Page Visits: 107 - Today Page Visits: 1

Vélemény, hozzászólás?