A Hold örököse

Felveszem a csendet, imát,
csuklyaként borul fejemre,
magamban tartott igazság
csikorgatott fogak zöreje,
a Hold komolyan kikacagja
nyakamra szakadt nevemet.

A múlt egy nehéz kő
hátamra kötött daganat,
így hordom mások kedvére.

Csillagok közti résekre figyel
a dioptriára kódolt szemem,
sötétséget kémlelve,
egy jobb múltért esedezem.

Füstbe fúló leheletem jelez,
a bátorság már halott,
csak Hold örököse vagyok.

2024.