Mi a szabadság

A madaraknak, ég-felé rács
a sűrű erdő,
nekik ez a szabadság.
Elvágyódnak útra, délre
szárnyra kelnek ők,
felhők polcait kísértve
kékségbe repülők.

A vadaknak ketrece a bozót,
s cella a barlang,
nekik jelent igaz kuckót.
Télre sem maradnak éhen
terült asztal hegyen,
havon fekszenek vérben,
ha jönnek puska agyú emberek.

Az emberek, törvények rabja,
éhségük a börtön,
nekik igaz szabadság az,
hogy szegjenek szabályt,
és sehol se bukjanak le,
szájjal szórhatnak bűnöket,
s eltapossák a gyengébbet.

Mi a szabadság, élet torzó,
szeghető szabály akad,
az árva eltaposható,
ki egy ügyért kitart oda,
mit nem véd az érdek,
a fejre mért szavak sora,
és ejnye-bejnye koravének.