IrodalomVers

Lélektükör

 

Ropog a hó a talpam alatt
fehér, feketék a szavak,
vörös, vagy zöld a kereszt,
Trianon akkor sem ereszt.


Csikorog a jég a fogam között,
kacsint a lét a hátam mögött,
fekve fent jobb szemem, vagy a bal
takaróm lesz a föld, mi betakar.


Csípi a nyelvemet a paprika
talán túl sokat voltam partiba
aludt tejtől savanyú a szám
szerelem édesít és a babám.


Lelkem a rossz, bezárva marad,
nem ismeri azt, csak az akarat
hosszú a papír hegyes a ceruza,
irigy a gép, milyen az illata.


Törik a könyv kérge a régi,
tűz kerülte el és még reméli.
Oldalak egyenként karakter erdő,
olvasva egybe lélektükörré nő.



2022-02.02.

Vélemény, hozzászólás?