Emlékkép

Ásóm mély árokba veszett
mellyel elő ástam emlékeket 
minden a túloldalon marad
semmit nem viszek
anyám úgy hagyott itt 
messzi égi regényeken
pörgeti vékony újjait
mi táplálja mégis
az örök kedvet és útjait
a szerelem sem elég
ha túlzott a ragaszkodás
gúzsbaköthet reményt
a végtelen csaták során