Bölcsesség értéke
Rejtőznek a törött nyílhegyek, húsba karcol, bőrre ír a vér, ha tested igazságot kér, szenvedések csak képletek. Tetoválva senki nem
Megosztás Tovább olvas
Írásaink
Irodalmi alkategóriák gyűjteménye, a szerzők az „én írtam” oldalon bemutatják magukat a sokféle műfajban
Bűneink vére
Lángokban álló parton élünk, szigethatású félelem folyhat megható erők ős-szorításában, s kihűlt számlák színe fojtogat. Minden édes segít viselni a
Megosztás Tovább olvas
Végtelen
Ragadozómadarak szántanak az égen, látható feketeségük testük árnyékos oldala, a láthatatlan barázdákat elkerülik fecskék, verebek, galambok, nyomába sem kavarnak.
Megosztás Tovább olvas
Gutenberg rákfene…
Egy okító feljegyzése 1800-as évekből… Az előbbi napi prelekción, az „ Okos kiadmány „ a nyomtatott berovása a tanítás folyamata
Megosztás Tovább olvas
FALUDY-KÉP
Faludy György, a zajos költő… fényed, mint lámpára húzott zokni, erőd, akár fekete lyuk fent ott-ni. Faludy György, a szonettek
Megosztás Tovább olvas
Nyelvünk tava
Minden nyelv fakadó forrás használja hörgő emberarcát forrástól patakká duzzad völgyeken vájt örök utat egyik édesebb másik sós tiszta
Megosztás Tovább olvas
Esőszoba
Esőszobában kezemben körbefont ujjal andalog a réz csendben csorog a perc tiszta ajkak sóhaja vezet árnyék emlékeket s zajokat vörösen
Megosztás Tovább olvas
Csettint a cset…
Kóbor Virág verse… Cuppanós márványhátsóval csellengő bárgyú-rémek takargatják hullámzó hájaikat az öntudatos szattyán szagú dicső-múltba domborodott viharvert diplomákba közben szúnyog
Megosztás Tovább olvas
A háború arca
Bánat az eső, magam eldugult eresz vagyok, térítésre váró gyalult gyarló kereszt tagok, illesztésre váró keserves kövér kondor’latok. Zsibong a
Megosztás Tovább olvas
Vad városi vírus
Még világosabb a békés boldogság, a minden illatba mártó léleknél, Amíg pöttöm pillanatoknak sorsát tükrözi pupillád földi fényeknél. Magadban morogsz,
Megosztás Tovább olvas