A jelenkor építése
Félelmeimet egy maroknyi könyvbe foglaltam, és bedrótozta mozdulataimat, mint cserépbe a nevelt juhart. Lélekjáratom gitárhúr pózokban dallamokat akart, hogy építhessem
Megosztás Tovább olvasMindenki szereti a verseket, olvasni ugyanúgy, ahogy írni is… ebből szemezgethet itt bárki, aki szereti a sokszor abszolút csak itt olvasható műveket.
Félelmeimet egy maroknyi könyvbe foglaltam, és bedrótozta mozdulataimat, mint cserépbe a nevelt juhart. Lélekjáratom gitárhúr pózokban dallamokat akart, hogy építhessem
Megosztás Tovább olvasHogy úgy élj, ahogy élsz: Hinned kell a lakópark unalmában, repülőkkel csíkkal rajzol égben, ködös lepedőkben hajnali bejáráskor, városi galambok
Megosztás Tovább olvasLegyen itt néhány sor, amelyekből talán egyszer vers is lehet… A hajnal fénye úgy tör fel, mint a kovász… Egyetlen
Megosztás Tovább olvasItt volt egy félsziget, szerintünk gyönyörű volt és szerintünk friss volt. Bárcsak emlékeznénk az útra, mint egy kis kerti-tó apró
Megosztás Tovább olvasIgen, az év öregszik, És szeme sápadt, hamis és foglya! Halál fagyos keze oly hideg, Megtépi a szakállánál fogva,
Megosztás Tovább olvasTerebélyes gesztenyefa alatt áll a falu kovácsműhelye; A kovács hatalmas ember, nagy és inas kezekkel, karjának duzzadó izmai erősek, mint
Megosztás Tovább olvasAz ősz lassan bomló színekkel fonja be a tájat és a fény mesterei máris többet alszanak, alábbhagy a nyári tüzes
Megosztás Tovább olvasTestünk kimondhatatlan alakú és sűrű, akár az esti csend, az idő dolgozik, bakaszagú, de nem ér el átütő sikereket. Bőrkötésű
Megosztás Tovább olvasHang a temetőben mély és sűrű, anyám éles füle már nem cseng hangtanúként hallgat, lenyelte magát, hevessége a szelíd bölcső
Megosztás Tovább olvasA felhők függő drónok, a köd ajtaját a szél nyitja esőcseppek összefogva csak nyúlt üveggolyók lélegzetek közti szünet egészség, két
Megosztás Tovább olvas