Terád néztem…
Terád csillogó szemem szempillád árnyékán pihen, szeplőid bolygóiban mereng, – mint fel nem fedezett égitesteken – a gondolat, örök szerelmesen.
Megosztás Tovább olvas
Vers
Mindenki szereti a verseket, olvasni ugyanúgy, ahogy írni is… ebből szemezgethet itt bárki, aki szereti a sokszor abszolút csak itt olvasható műveket.
Vizuális urna
Néha oly furcsák a hozott és kapott dolgok bennem, melyet rám címkézett apám, anyám. Ők már csak képeslap méretű emlékek
Megosztás Tovább olvas
Utolsó pillanat
Az utolsó háború óta a dús fák megáradtak egyre magasabbra tör a leveleket lóbáló hulláma. Pollenektől poros parkokból pulzáló fények
Megosztás Tovább olvas
XYZ
Messze születtünk az óceántól, de életünkre törnek hullámok, szenes kályha mellett nőttünk fel, néha ébredni kellet megrakni, ezt a tapasztalatot
Megosztás Tovább olvas
A Hold örököse
Felveszem a csendet, imát, csuklyaként borul fejemre, magamban tartott igazság csikorgatott fogak zöreje, a Hold komolyan kikacagja nyakamra szakadt nevemet.
Megosztás Tovább olvas
Család, család marad…
A szeretkezés maga oly tiszta, amilyen piszkos a vágyakozás rá akár heteró, homo, vagy leszbi legyen. Mégsem a másikra lép
Megosztás Tovább olvas
Én voltam az
Én voltam az, aki látta a folyóparton alvó csónakokat, amint ráncaik kiáltássá nyíltak, és megteltek vidám vízzel. Én voltam az,
Megosztás Tovább olvas
Csupasz szavak
Csontvázzá csupaszított szavak ütik a gondolatot a fehér lapon margókkal kerített ringben. A birtoklás vágyával vesztett szívekben semmi irgalom, csak
Megosztás Tovább olvas
Hatvankettedik tavasz
Testemben a vér feltekeredik, pólusaim páterek hithű hada, holdszínű hajamat veri idő, éget éjszaka minden mozdulata. Bőröm tudatlanságra épül, száraz
Megosztás Tovább olvas
A fák
A fák fényzabálók oszlopos tagjai a világnak, bennük a körök, gyűrűk sora, levéltartó karcsú ágakkal kapaszkodnak az égbe. A fák
Megosztás Tovább olvas